Incze Gáspár

Ökoközösségek: a közösségi élet, döntéshozatal és a tulajdonlás új modelljei

· Incze Gáspár

Nemrégiben egy ismerősöm mesélt arról, hogy három vállalkozó szellemű fiatal kilenc, évek óta működő ökoközösséget látogatott meg Európa szerte többek között Olaszországban, Portugáliában, Németországban és hazánkban is. Az utazás célja az volt, hogy átfogó képet alkossanak a különböző közösségi életmódokról, ezért a többnyire 10-20 fős közösségek ideális kísérleti terepnek bizonyultak az ebben rejlő dinamikák tanulmányozásához.

Az ökoközösségekbe tett látogatásaik során alapos elemzés alá vetették a közösségek működését. A döntéshozataltól a tulajdonlásig, a belépési folyamattól a közösségi projektekig, a heti rutintól a csatlakozási díjakig minden aspektust tanulmányoztak. És ami különösen érdekes volt: felfedezték, hogy ezek a sikeres közösségek nagyban hasonlóan működnek, a „Sociocracy 3.0”, vagy röviden S3 jellegű működés volt az a közös szál, ami összekötötte őket.

Sociocracy 3.0

Az S3 egy döntéshozatali modell, ami a decentralizált döntéshozatalt és az önkormányzást támogatja. A modell alkalmazása lehetővé teszi, hogy minden tag aktívan beleszólhasson a közösségi élet meghatározó kérdéseibe, és a döntések csak a közösség konszenzusa alapján születhessenek meg. Az S3 felfedi, hogy a közösség hatékony működése a hatalom megosztását és az egyenlőséget erősíti.

A közösségek működése során a próbaidő is kiemelt szerepet kap, ami gyakran két szakaszból áll. Az első néhány hónap során a csatlakozó tag és a közösség kölcsönös ismerkedésére kerül sor, amit egy hosszabb, akár évekig tartó beilleszkedési időszak követ. Ez az időszak rendkívül fontos, hiszen a közösségek heti 2-3 alkalommal csapatépítő találkozókat is szerveznek. A találkozók három különböző csoportba sorolhatók: taktikai, stratégiai és lelki. A taktikai és lelki találkozók létfontosságúak, mivel ezek hozzák létre és erősítik a tagok közötti mély érzelmi köteléket, valamint segítik a közösségi célok hatékony megvalósítását.

Tulajdonlás

Egy másik fontos kérdés, ami felmerült a közösségekben, a tulajdonlás módja. Két modell tűnt a legelterjedtebbnek: az egyéni tulajdon és a közösségi tulajdon. Mindkét esetben alaposan meg kellett vizsgálni a tagok földhez való viszonyát és szemléletét. A tulajdonlás kérdése gyakran tükrözi a tagok értékrendjét és elképzeléseit, így rendkívül fontos a közösségi életben.

Az ökoközösségekkel tett utazás sok tanulságot adott. Ezek a közösségek példát mutatnak arra, hogy lehetséges egy másfajta társadalmi rendszer, ahol a döntéshozatal demokratikusabb, a tulajdonlás alternatív formákat ölthet, és a tagok aktív szerepet vállalnak a közösségi élet alakításában. Felhívják a figyelmet a közösségi élet kihívásaira, ugyanakkor bemutatják azt a gazdagodást és örömet is, amit ez a fajta életmód nyújthat. A közösségi élet megvalósításának legfontosabb lépése a tagok közötti összhang megteremtése, aminek szerves része a tulajdonlás kérdésének tisztázása is. A tulajdonlási modell kiválasztása nem csak a közösség szervezettségét, de a tagok közötti kapcsolatot és a közösség természettel való viszonyát is befolyásolja.

A jövőbeli tervek között szerepel, hogy további ökoközösségeket látogassunk meg, bővítsük a tudásunkat és mélyítsük el az alternatív közösségi életmódok megértését. Ennek során szeretnék megosztani a tapasztalataimat, hogy segítséget nyújtsak másoknak az ökoközösségek megismerésében és létrehozásában.

Forrás:

https://www.facebook.com/events/1372721463602156/1372727823601520/

Hazaértünk 4 hónapos nyaralásunkról, amit egy pici jóindulattal akár kutatómunkának is nevezhetnénk.
Kilenc különböző közösséget látogattunk meg: főleg ökofalvakban, de anarchista co-housingban és punkok lakta foglaltházakban is jártunk.
A legtöbb helyen interjúkat is készítettünk, amelyekben az egyes közösségek alakulásának körülményeit, az őket egyben tartó hitrendszereket és gyakorlati módszereket vizsgáltuk.
Kis beszámoló sorozatunknak volt már egy alkalma, ahol egy általános képet festettünk az általunk látogatott ökofalvakról, és egyesével meséltünk az állomásainkról.
Ezután még két részből fog állni:
– Június 7-én A közösségek döntéshozási mechanizmusaiba, és gyűléseik struktúrájába nagyítunk bele.
– Június 21-én pedig az itthoni lehetőségekkel hasonlítjuk össze a Nyugat-Európai adottságokat, és azon gondolkozunk majd közösen, hogy jó példáik hogyan alkalmazhatóak a mi kulturális-gazdasági környezetünkben.
Szeretettel látunk benneteket minden alkalmon a Gólya lenti koncertterében!
A 21-i, utolsó beszámoló alkalom nagyon izgalmasnak ígérkezik, vendégeink is lesznek!
*** Fanni Sall és Daniel Zimmermann a Nyimi Ökoközösséget és a Global Ecovillage Networkot fogják képviselni, és az ő szempontjaikat mondják el a témánkhoz: a Kelet-Európai sajátos adottságokhoz
*** Luca Sára Bródy a Herstory kutatásáról fog beszélni, amelyet vidéken élő és dolgozó nők között végeztek a közelmúltban. Az interjúalanyaik nehéz és lelkesítő történeteiről mesél majd.
*** Mi pedig Timcsóval továbbra is állunk rendelkezésetekre, hogy minden, még el nem mondott részletet átadjunk az utazásunkból!
18-19:10 -ig mindhárman tartunk egy-egy rövid beszámolót a saját látóterünkről, és az abban tapasztalt Kelet-Nyugat Európai különbségekről
Majd 20 perc szünet után,
19:30-21:00- ig Egy kerekasztal beszélgetésben fogunk arról diskurálni, hogy milyen nehézségeket és lehetőségeket látunk a régióban, valamint milyen reményadó sikersztorikat ismerünk.
Az esemény folyamán kb végig lesz lehetőség kérdésekre, készüljetek!
Szeretettel várunk benneteket a Gólyában szerdán 6-kor!!
Ui: Természetesen az utazás teljesen legatyásított bennünket, úgyhogy ha úgy érzitek majd, hogy kaptatok valami hasznosat, adományokat szívesen elfogadunk cserébe.
Ui 2: az előző eseményt, amiben van néhány izgi kedvcsináló videó, itt találjátok: https://fb.me/e/2JMWp3M7R

Időpont foglalása

Szeretnél kiemelkedő sikereket?

Beszéljük át az előtted álló kihívásokat és lehetőségeket, hogy a legtöbbet tudd kihozni önmagadból, vagy vezetőként másokból. Az első 15 perces konzultáció ingyenes.